Tudom hogy kicsit későn jött de nem volt időm hétvégén.
Sajnálom de itt van.
Seth állt elöttem. Nincs olyan alkalom amikor nem ijesztene halálra. Lassan feltápászkodtam és visszaültem. Jellemző....minden hülyeségtől megijedek.Mikor észrevette hogy sikerült megint megijesztenie elvigyorodott. Én szánt szándékkal kerültem a pillantását. Nem akartam, hogy észrevegye: bánt valami...vagy valaki...
-Bocsi megint megijesztettelek. Ugye?-hallottam a hangján, hogy még mindíg vigyorog.
Próbáltam elrejteni a könnyeim nem sok sikerrel. Próbáltam normálisan válaszolni, de elcsuklott a hangom.
-Igen. Semmi baj.
Pár percig gondolkodott.
-Leülhetek?-kérdezte már komolyabban.
-Persze. Tessék.- Helyet szorítottam neki magam mellett, ő pedig leült. Majd megint pár perc hallgatás után feltette azt a kérdést amire egyáltalán nem vágytam.
-Mi baj?- kérdezte szelíden.
Sóhajtottam egy nagyot, majd a szemébe néztem. Megdöbbent. Talán mégis el tudtam rejteni a könnyeim? Mostmár mindegy.Újra elkezdtek folyni.Jake után Seth volt hozzám a legközelebb. Hihetetlen, hogy csak a fiúkat vonzom mint barát, lány barátaim nincsenek is. Felhúztam a lábaim és átkaroltam őket a kezeimmel. Majd magamat kezdtem el ringatni, nehogy megint sírni kezdjek. Nagyot sóhajtottam és belekezdtem a mesélésbe.
- Jakenek reggel még semmi baja nem volt, de hazaúton észrevettem hogy bántja valami. Amikor rákérdeztem letagadta. Elkezdtem faggatni mire kiabálni kezdett, hogy az én hülyeségeim nem olyan fontosak neki, mint az a bizonyos valami ami bántja.
-csend - talán ez neki is sok.
-Mire gondolsz? - már nem bírom ezt a csendet.Olyan zavaró.
-Figyelj...- megfogta a kezem és a szemembe nézett, de elakadt a szava.A szemei elkerekedtek, csak motyogott.
-Ez nem lehet.... mi ez?....hiszen már vége van....mi ez???? - ezt már hangosabban kérdezte.
-Mi micsoda??? Seth?- nem értem ezt az egészet. Mi folyik itt?????
-Mennem kell!- jelentette ki hirtelen.
-Micsoda??? Seth ne csináld te is, mi a baj????
-Semmi, mennem kell Ana sajnálom.
Felkelt, és otthagyott olyan nyomorultul ahogy talált, ha nem nyomorultabbul.
Az agyamban csak úgy puffogtak a kérdések. Mi ez az egész? Talán valami baj van velem? Mi baja mindenkinek? Nem értem. Bár ha belegondolok nem is nagyon akarom megérteni. NEM ÉRTEM. Megbolondultam? Lehet. Mi ez az egész?????Vettem egy mély levegőt es lassan kifújtam. Oké. Nyugi. Nem őrültem meg. Remélem. Ezek után már túl fáradt voltam hogy folytassam ezt a gondolatmenetet. Ezek után mit csinálhatnék? Más mit csinálna ilyen helyzetben? Itt most az a kérdés hogy más kerülne e ilyen helyzetbe. Elmosolyodtam. Jellemző csak én kerülök ilyen helyzetbe. Uram Isten!!!
Közben teljesen besötétedett. Futottam ahogy a lábam bírta. Arra nem is mertem gondolni mit kapok otthon. Talán sikerül észrevétlenül besurrannom. Ha apu meccset néz van rá esély. Lassítottam már láttam a házból kiszűrődő fényt. Megpróbáltam minnél kevesebb zajt csapni. Lassan közelítettem a ház felé és belestem az ablakon. Jake-et nem láttam de apu a meccset nézte és néha az ajtóra nézett aggódva. Remek.
Nincs más lehetőség be kell mennem mostmár biztos észrevesz.
Hangosan kinyitottam az ajtót és apu felé fordultam aki először fellélegzett majd mérges képet vágott jól kezdődik.
-Ariana Black tudod mennyi az idő?- kérdezte egyre nagyobb dühvel.
Behúztam a nyakam.
-Bocsi apu kicsit elkalandoztam.
-Kicsit????Fél tíz van!!!!!! A határ pedig 8 óra!!!
-Másfél óra nem sok!
-Ariana azt a másfél órát végig aggódtam! Jake el együtt.-tette hozzá.
-Jake el együtt????-döbenten néztem rá.
Jake aggódott értem? De.... mégsincsenek kis hülyeségeim? Ezt nem értem . Úgy látszik hülye vagyok. Kódexeket lehetne megtölteni azokkal a dolgokkal amiket nam értek.Remek.
-Bizony. Hallottam hogy összevesztetek. Jake teljesen magát okolja.
-Mint mindíg. -sóhajtottam.- Hol van?
-Na na csak semmi sietség kisasszony nem úszod meg a büntetést! Két hét szobafogság.- nagyot sóhajtottam.
-Rendben mehetek?
-Mehetsz.
Lassan elindultam Jake szobája felé. Ha eddig kibírta akkor pár másodperc sem fog ártani.Amint beléptem megváltoztattam a véleményem. Jake sötétben ült és mereven nézte az ajtót. Vagyis mostmár engem. Azonnal felállt és zavartan kezdte nézni a padlót.
-Jake... nem harakszom.Csak fájt...
Lassan megrázta a fejét és a szemembe nézett.
-Ana nagyon kéne haragudnod rám és meg is lenne rá az okod. Csak hirtelen felkaptam a vizet. Nagyon sajnálom!
-Jake mondtam hogy nem harakszom. Tényleg.
-Köszönöm.-már halványan mosolygott. Visszamosolyogtam.
-Semmi. Csak ígérd meg hogy nem lesz több ilyen.
Jake esküre emelte a kezét.
-Megígérem hogy soha többet nem bántalak meg ennyire.
-Köszönöm.- lábujjhegyre álltam és apró puszit nyomtam az arcára.
-Hú elpirultam.- vigyorgott.
Megint a régi és úgy érzem megérte a könnyeket. Belebokszoltam a vállába.
-Hülye vagy.
-Micsoda bók.
Égnek emeltem a szemem.
-Miattad két hét szobafogságot kaptam!-néztem rá tettetett haraggal.
Ő csak vigyorgott.
-Kibírod. Szerintem úgy is megpuhítod apu szívét..... két napon belül.
Megráztam a fejem és mosolyogtam. Igaz apu nem bírta ha egyedül vagyok itthon és unatkozom. Két napon belül felfüggesztette a szobafogságot. A legrövidebb 15 óra volt.
-Jake nem baj ugye ha most elmegyek lefeküdni nagyon fáradt vagyok.
-Dehogy menj csak. Tényleg elég fáradtnak tűnsz.
-Jó éjt.
-Jó éjt.
Miután vettem egy forró fürdőt halálosan fáradtan dőltem az ágyba és azonnal elaludtam.Másnap reggel még fáradtabban ébredtem mint ahogy előző nap este lefeküdtem.Elvánszorogtam a fürdőszobába és megmosakodtam. Utána kicsivel frissebben mentem vissza a szobámba és megcsináltam a háziaimat mivel tegnap egy sort sem írtam. Majd bepakoltam a táskámba. Most mit csináljak? Még csak fél 6 van. Reggelit! Talán megdöntjük a szobafogság rekordot. Erre elmosolyodtam.Ki tudja.
Kimentem a konyhába és elkezdtem reggelit csinálni. Sonkás tojás apu is szereti és Jake is. Klassz csak én nem. Na mindegy a cél hogy jó legyen, és kiszabaduljak.
-Hahó.-Úgy megiedtem hogy az egész tojás adag a padlón kötött ki.
Gyorsan megfordultam. Fellélegeztem már megint Seth. Mi??? Seth??? Mit keres itt ilyenkor?
-Seth halálra ilyesztettél! Mit keresel itt???- kérdeztem.
Erre zavarba jött és szomorúan a padlóra szegezte a szemét.Ekkor vvettem észre hogy csak egy farmer van rajta.Erre én jöttem zavarba.
-Öhmm.....Seth. Miért nincs rajtad póló?-ez teljesen megdöbbentett és váratlanul ért.
Viszont erre felnézett, és még obban zavarba jött.
-Öhm..bocsi. De nemsokára meg fogod tudni. Gyere sétáljunk egyet.
-Mi?????Seth mi ez az agyrém???? Nem értek semmit!!!!!
-Majd megérted gyere. Bízz bennem.-belenézett a szemembe és nem tudtam nemet mondani.
-Hova akarsz vinni?
-Majd meglátod. Tudom hogy nem értesz semmit de meg fogod érteni.
-Csak arra vágyom.-mondtam gúnyosan.
1. Egy unalmas nap
Az ágyamban feküdtem és az ablakon néztem ki már vagy egy órája. A nap már felkelőben volt ami elég ritka Washington államban és mindíg örülök is neki.
Már fel kéne kelnem mert elkésünk. Ami Jake- el elég könnyű dolog! Felültem az ágyban és neki támaszkodtam a falnak hogy erőt gyüjtsek de a fal eléggé hideg volt ezért felöltöztem. Apu már fent van . Hallottam a kerekes székét a linóleumon . De Jake biztos hogy még alszik hallom a horkolását a szomszéd szobából. Ez nagy hibája volt a háznak vékonyak a falak ugyhogy minden reggel Jake horkolására ébredtem. Ez megmosolyogtatott egy kicsit. Átmentem Jake szobájába és ébresztgetni kezdtem.
- Jake ébresztő hasadra süt a nap!!! Szó szerint!- ezen elmosolyodtam.
- Jake el fogunk késni!!!!!
-Jól van kelek már. Mindjárt...-tette hozzá félálomban.
Na jó azt hiszem drasztikusabb fegyverekhez kell folyamodnom. Gonoszan elvigyorodtam. Kimentem a konyhába apu már ott volt és kérdő tekintettel nézett rám de én csak megráztam a fejem levettem egy poharat a polcról azt pedig szinültig töltöttem vízzel. Visszalopakodtam Jake szobájába és az arca fölé emeltem a poharat.
- Ébresztő Jake!!! Sajnálom de csak így kelsz fel!
megbillentettem a poharat és a víz Jake arcába zúdult. Ahogyan gondoltam azonnal felugrott és elkezdett káromkodni. Miután kicsit lenyugodott megszólalt.
-Ana más módszerek is vannak a világon. mondta nagy komolyan de láttam hogy a szája sarka fel- fel rándul.
Elvigyorodtam és így válaszoltam.
- Bocsi bátyó de nálad csak ez hatásos.
Mostmár ő is vigyorgott felkapott és dobálni kezdett ami nem kis teljesítmény mivel vagy 50 kiló vagyok.hangosan nevettem és sikitoztam. Aztán meghallottuk apu rosszalló hangját és Jake szépen illedelmesen letett a lábaimra. Majd kimentünk a konyhába. Apu kérdőn nézett rám majd Jake re jobban mondva a hajára ami még mindig vizes volt. Belevihogtam a tenyerembe. Jake nyugtatón nézett apura de tudtam hogy alig tudja visszatartani a nevetést.
-Nyugi apu! Ez az én saját személyreszabott ébresztőórám. Ezzel biztos hogy felébredek!!- vigyorgott majd rám kacsintott.
Nem bírtam tovább percekig röhögtem apu és Jake már úgy néztek rám mint egy félőrültre. Lassanként sikerült befejeznem. Apu rosszallóan csóválta a fejét. Leültem az asztalhoz és elkeztem enni a tojást . Jake végigbeszélte az egész reggelit vagy inkább végigviccelte.A reggelik mindíg olyan jól teltek hogy a végére már a kutya se akart volna suliba menni.
-Apu kérlek csak ma!-olyan boci szemekkel néztem rá ahogy csak tudtam.
-Ana a suli mindenkinek kötelező!
-Lééécciiii!!!!
-Nem!
Úgy állta a pillantásomat mint senki más. Hihetetlen hogy mien merev. Puffogva mentem vissza a szobámba a táskáért. Mikor elindultunk Jake el még akkor is savanyú képet vágtam.
-Jaj Ana egy kis suli nem fertőz!- vigyorgott.
Hihetetlen hogy képes egyfolytában vigyorogni. Csoda hogy nem reped be a képe.Tettetett szomorúsággal sóhajtottam.
-Neked talán nem....-a drámai hatás kedvéért sóhajtottam még egyyet
-Mi történt?- kérdezte kicsit komolyabban erre elvigyorodtam mindíg beugrik.
-Már megint beugrottam mi?-kérdezte mosolyogva.
-Bizony egyetlen alkalmat sem hagysz ki.-vigyorogtam.
A suliba vezető út kellemesen telt Jake el de mikor beértünk a suliba neki másfelé kellett mennie.Ő egy osztállyal felettem járt.Hihetetlen módon beértünk a suliba. Mindenki a folyosókon volt és így persze Grace is.Megpróbáltam észrevétlenül besurranni mögötte az osztályba de szerencsétlen módon elkapott.
-Szia Ariana hogy vagy?
-Öhm..kösz jól.
-Jó hogy nem késtél!
-Aha..
-Tudtad hogy a bátyád jár az egyik osztálytársával?
-Nem nem tudtam róla!-és szerintem Jake sem tettem hozzá magamban.
Ez volt a legrosszabb tulajdonsága. Olyanokat pletykált amik nem is voltak igazak.
Gyorsan bemenekültem az osztályba a további téves pletyka elől és leultem a legutolsó padba. A padtársam már várt.
-Szia Ana jó hogy itt vagy!
A hangsújából inkább azt lehetett kivenni hogy "jó hogy nem késtél".Erre elmosolyodtam.
-Aha kössz.
Csak ennyit mondhattam mert mindenki bejött a terembe és a sort Mr. Jhonson zárta.
Ez után síri csend az egész órán.egy unalmas fizika óra után mentünk tovább és ezt csak tetézte hogy Grace nek megint sikerült elkapnia. A harmadik óra után már azt kívántam bár a világra sem jöttem volna,és Grace t is a pokolba kívántam. Nagy nehezen vergődtem át magam a napon és hulla fáradtan indultam haza.
-Ez egy valóságos kínzókamra amit csak arra találtak ki hogy szerencsétlen gyerekeket dugjanak bele.-fakadtam ki kétségbeesetten.
Jake meglepett képet vágott.
-Hogyhogy?Nem gondoltam volna hogy ennyire rossz neked.
-Ennyire???? Jake ugye csak viccelsz? Csak azt ne mondd hogy te szereted.
-Nem dehogy! Csak megkérdeztem.Nem kell leszedni a fejem.- mosolygott.
-Jó bocsi! Baj van?-Láttam hogy valami elszomorítja.
-Á..semmi!Tényleg!-motyogta.
Már tudtam hogy baj van és nem is kicsi.
-Jake mi baj?Nekem bármit elmondhatsz!
-Nem ezt nem!Személyes nem köthetem az orrodra.
Hihetetlen hogy meg tud bántani még ilyen szavakkal is. Én minden gondomat bajomat elmondom neki de ő nem akarja. Kezdtem dühbe gurulni.
-Jake kérlek mondd el.
-Nem.-adta a tömör választ.
-Jake én is mindent elmondok neked!
Mostmár ő is dühös volt.
-Ana fogd fel hogy nem mondom el neked!!!!!A te kis hülyeségeid nem olyan fontosak nekem mint ez!!!!-kiabálta.
Nagyot néztem Jake re akit a legjobb barátomnak hittem aki mindíg segített ha rossz kedvem volt és szomorú voltam..... A konnyek végigfolytak az arcomon még sohasem bántott meg ennyire. Az én "kis hülyeségeim" . Tényleg hülyeségeket beszélnék?
Lehet. Lehet hogy csak a hülyeségeim elől menekül....
-Menj csak.-bukott ki belőlem.
-Tessék?-teljesen megdöbbent.
-Lemegyek a partra! Mondd apunak hogy későn megyek haza.-motyogtam.
Nem tudom miért a partra de talán azért metr az mindíg megnyugtatott. Jake már semmit nem értett.
-Ana figyelj nem mondtam komolyan.-mentegetőzött
-De még mien komolyan mondtad.Megígérem nem fárasztalak tovább.-
azzal elindultam a part felé magam mögött hagyva a ledöbbent Jake t. Az utat észre sem vettem olyan gyorsan leértem. Leültem az egyik kőre a fám alatt és csak sírtam . hogy lehetett Jake ilyen???? Lehet hogy tényleg fárasztom?? Lehet hogy én is amolyan idegesítő kistesó vagyok??? Talán a barátságunknak is vége? Ki tudja Jake nél?
-Szia!
Úgy megiedtem hogy ugrottam egyet és lepottyantam a kőről amin ültem.
Már fel kéne kelnem mert elkésünk. Ami Jake- el elég könnyű dolog! Felültem az ágyban és neki támaszkodtam a falnak hogy erőt gyüjtsek de a fal eléggé hideg volt ezért felöltöztem. Apu már fent van . Hallottam a kerekes székét a linóleumon . De Jake biztos hogy még alszik hallom a horkolását a szomszéd szobából. Ez nagy hibája volt a háznak vékonyak a falak ugyhogy minden reggel Jake horkolására ébredtem. Ez megmosolyogtatott egy kicsit. Átmentem Jake szobájába és ébresztgetni kezdtem.
- Jake ébresztő hasadra süt a nap!!! Szó szerint!- ezen elmosolyodtam.
- Jake el fogunk késni!!!!!
-Jól van kelek már. Mindjárt...-tette hozzá félálomban.
Na jó azt hiszem drasztikusabb fegyverekhez kell folyamodnom. Gonoszan elvigyorodtam. Kimentem a konyhába apu már ott volt és kérdő tekintettel nézett rám de én csak megráztam a fejem levettem egy poharat a polcról azt pedig szinültig töltöttem vízzel. Visszalopakodtam Jake szobájába és az arca fölé emeltem a poharat.
- Ébresztő Jake!!! Sajnálom de csak így kelsz fel!
megbillentettem a poharat és a víz Jake arcába zúdult. Ahogyan gondoltam azonnal felugrott és elkezdett káromkodni. Miután kicsit lenyugodott megszólalt.
-Ana más módszerek is vannak a világon. mondta nagy komolyan de láttam hogy a szája sarka fel- fel rándul.
Elvigyorodtam és így válaszoltam.
- Bocsi bátyó de nálad csak ez hatásos.
Mostmár ő is vigyorgott felkapott és dobálni kezdett ami nem kis teljesítmény mivel vagy 50 kiló vagyok.hangosan nevettem és sikitoztam. Aztán meghallottuk apu rosszalló hangját és Jake szépen illedelmesen letett a lábaimra. Majd kimentünk a konyhába. Apu kérdőn nézett rám majd Jake re jobban mondva a hajára ami még mindig vizes volt. Belevihogtam a tenyerembe. Jake nyugtatón nézett apura de tudtam hogy alig tudja visszatartani a nevetést.
-Nyugi apu! Ez az én saját személyreszabott ébresztőórám. Ezzel biztos hogy felébredek!!- vigyorgott majd rám kacsintott.
Nem bírtam tovább percekig röhögtem apu és Jake már úgy néztek rám mint egy félőrültre. Lassanként sikerült befejeznem. Apu rosszallóan csóválta a fejét. Leültem az asztalhoz és elkeztem enni a tojást . Jake végigbeszélte az egész reggelit vagy inkább végigviccelte.A reggelik mindíg olyan jól teltek hogy a végére már a kutya se akart volna suliba menni.
-Apu kérlek csak ma!-olyan boci szemekkel néztem rá ahogy csak tudtam.
-Ana a suli mindenkinek kötelező!
-Lééécciiii!!!!
-Nem!
Úgy állta a pillantásomat mint senki más. Hihetetlen hogy mien merev. Puffogva mentem vissza a szobámba a táskáért. Mikor elindultunk Jake el még akkor is savanyú képet vágtam.
-Jaj Ana egy kis suli nem fertőz!- vigyorgott.
Hihetetlen hogy képes egyfolytában vigyorogni. Csoda hogy nem reped be a képe.Tettetett szomorúsággal sóhajtottam.
-Neked talán nem....-a drámai hatás kedvéért sóhajtottam még egyyet
-Mi történt?- kérdezte kicsit komolyabban erre elvigyorodtam mindíg beugrik.
-Már megint beugrottam mi?-kérdezte mosolyogva.
-Bizony egyetlen alkalmat sem hagysz ki.-vigyorogtam.
A suliba vezető út kellemesen telt Jake el de mikor beértünk a suliba neki másfelé kellett mennie.Ő egy osztállyal felettem járt.Hihetetlen módon beértünk a suliba. Mindenki a folyosókon volt és így persze Grace is.Megpróbáltam észrevétlenül besurranni mögötte az osztályba de szerencsétlen módon elkapott.
-Szia Ariana hogy vagy?
-Öhm..kösz jól.
-Jó hogy nem késtél!
-Aha..
-Tudtad hogy a bátyád jár az egyik osztálytársával?
-Nem nem tudtam róla!-és szerintem Jake sem tettem hozzá magamban.
Ez volt a legrosszabb tulajdonsága. Olyanokat pletykált amik nem is voltak igazak.
Gyorsan bemenekültem az osztályba a további téves pletyka elől és leultem a legutolsó padba. A padtársam már várt.
-Szia Ana jó hogy itt vagy!
A hangsújából inkább azt lehetett kivenni hogy "jó hogy nem késtél".Erre elmosolyodtam.
-Aha kössz.
Csak ennyit mondhattam mert mindenki bejött a terembe és a sort Mr. Jhonson zárta.
Ez után síri csend az egész órán.egy unalmas fizika óra után mentünk tovább és ezt csak tetézte hogy Grace nek megint sikerült elkapnia. A harmadik óra után már azt kívántam bár a világra sem jöttem volna,és Grace t is a pokolba kívántam. Nagy nehezen vergődtem át magam a napon és hulla fáradtan indultam haza.
-Ez egy valóságos kínzókamra amit csak arra találtak ki hogy szerencsétlen gyerekeket dugjanak bele.-fakadtam ki kétségbeesetten.
Jake meglepett képet vágott.
-Hogyhogy?Nem gondoltam volna hogy ennyire rossz neked.
-Ennyire???? Jake ugye csak viccelsz? Csak azt ne mondd hogy te szereted.
-Nem dehogy! Csak megkérdeztem.Nem kell leszedni a fejem.- mosolygott.
-Jó bocsi! Baj van?-Láttam hogy valami elszomorítja.
-Á..semmi!Tényleg!-motyogta.
Már tudtam hogy baj van és nem is kicsi.
-Jake mi baj?Nekem bármit elmondhatsz!
-Nem ezt nem!Személyes nem köthetem az orrodra.
Hihetetlen hogy meg tud bántani még ilyen szavakkal is. Én minden gondomat bajomat elmondom neki de ő nem akarja. Kezdtem dühbe gurulni.
-Jake kérlek mondd el.
-Nem.-adta a tömör választ.
-Jake én is mindent elmondok neked!
Mostmár ő is dühös volt.
-Ana fogd fel hogy nem mondom el neked!!!!!A te kis hülyeségeid nem olyan fontosak nekem mint ez!!!!-kiabálta.
Nagyot néztem Jake re akit a legjobb barátomnak hittem aki mindíg segített ha rossz kedvem volt és szomorú voltam..... A konnyek végigfolytak az arcomon még sohasem bántott meg ennyire. Az én "kis hülyeségeim" . Tényleg hülyeségeket beszélnék?
Lehet. Lehet hogy csak a hülyeségeim elől menekül....
-Menj csak.-bukott ki belőlem.
-Tessék?-teljesen megdöbbent.
-Lemegyek a partra! Mondd apunak hogy későn megyek haza.-motyogtam.
Nem tudom miért a partra de talán azért metr az mindíg megnyugtatott. Jake már semmit nem értett.
-Ana figyelj nem mondtam komolyan.-mentegetőzött
-De még mien komolyan mondtad.Megígérem nem fárasztalak tovább.-
azzal elindultam a part felé magam mögött hagyva a ledöbbent Jake t. Az utat észre sem vettem olyan gyorsan leértem. Leültem az egyik kőre a fám alatt és csak sírtam . hogy lehetett Jake ilyen???? Lehet hogy tényleg fárasztom?? Lehet hogy én is amolyan idegesítő kistesó vagyok??? Talán a barátságunknak is vége? Ki tudja Jake nél?
-Szia!
Úgy megiedtem hogy ugrottam egyet és lepottyantam a kőről amin ültem.
Fejezetekről
A fejezetekről annyit hogy valószínűleg hétvégéken lesznek. De olyan is megeshet hogy hétköznap is egy egy fejezet megjelenik de ez attól függ leginkább hogy mennyi időm van!
Ariana Black Története
Arra gondoltam adok egy kis infót a történetről.
Ez a történet a New Moon alatt játszódik és Jake és a huga (Ariana) életét "mutatja be". Ariana 15 éves és nagyon boldog. De egyik napról a másikra megváltozik az élete......
Ez a történet a New Moon alatt játszódik és Jake és a huga (Ariana) életét "mutatja be". Ariana 15 éves és nagyon boldog. De egyik napról a másikra megváltozik az élete......
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)